ő pontossággal rendszerezték az időt, a napokat, és az égitestek mozgását. Ennek fényében viszonylag ijesztő, hogy az 500 millió évre visszanyúló maja-naptár 2012-ben véget ér… 
A maja kalendárium jóval több egy egyszerű naptárnál, ami a napok múlását jelzi. A maja kalendárium felér egy jóslattal, ami segít abban, hogy megértsük a múltat, és hogy előre lássuk a jövőt. A naptár alapszinten a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idő nagyobb egységeit. Egyik legnagyobb egysége a Földnek a Fiastyúk központi napja körüli keringését méri – ehhez képest állítólag nem ismerték még a kereket sem…
Mégis honnan tudták?
Azt tudjuk, hogy az olmékoktól örökölték tudásukat. Azt viszont nem tudjuk, az olmékok honnan vették mindezt. Azt is tudjuk, hogy szkafanderben, oxigéncsővel is ábrázolták magukat. Hogy a természet ciklusait – beleértve a csillagászatot, mint mindent meghatározó erőt – olyan pontosan ismerték, hogy hibamentesen működő naptárrendszert hoztak létre.
„A maják elképzelése szerint az út, amelyen az idő masírozik, olyan messzire nyúlik vissza a múltba, hogy annak távolságát fel sem tudjuk fogni. Mégis a maják rendíthetetlenül mentek visszafele ezen az úton a kezdőpontját keresve. Minden egyes szakaszban egy új látvány nyílt meg előttük, amely még távolabbra vezette őket vissza; a megérlelt évszázadok évezredekké olvadtak, azok pedig 10 000 évekké, miközben ez a nép fáradhatatlanul kutatva egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt a múlt végtelenségébe. A guatemalai Quiriga városában talált kőlapon egy több mint 90 000 000 évvel ezelőtti dátumot számoltak ki; a másikon egy ezt 300 000 000 évvel megelőző dátum szerepel. Ezek valós számítások, helyesen adják meg a nap- és hónapállásokat, és hasonlóak a mi naptár-számításainkhoz... Az ember feje zúgni kezd az ilyen csillagászati számok láttán."
Eric J. Thompson, régész
Ég és Föld
A maják többfajta naptárt használtak különböző célokra. A tzolkin, vagyis a szent kör egy 260-napos naptár, ami az emberi test fogantatásától a megszületéséig eltelt időn alapul. 20 napos ciklusok követik egymást 13 variációban távolról a hónapnak felel meg , és ez a mai napig használatban van, mint a személyiségjegyek és idő-harmóniák meghatározásának eszköze – a nyugati asztrológiához hasonló módon. A tzolkin-kalendárium a Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Hold és a Föld valamint más bolygók ciklusaira épül. Bár a legvalószínűbb az, hogy eredetileg kifejezetten a Vénusz mozgását alapul véve dolgozták ki, irányadóul szolgál a Neptun-Uránusz együttállások, a napfogyatkozások, és akár a nagyobb napfoltok meghatározásában is.
A maják a tzolkin kiegészítésére használták a 365-napos kalendáriumot, ami a Nap-ciklussal párhuzamos. Haab-nak eső-ciklusnak hívják, és 18 hónapból áll, a hónapok húsznaposak, plusz az utolsó ötnapos, rövidke hónap. A haab-ban lineárisan jelölték a napokat: a hónap nevével és egy számmal, ahogy mi is tesszük. Ez a két rendszer együtt jelképezi a maja kultúra ismeretét a földi és az égi jelenségekkel kapcsolatban : a haab a nyilvánvaló éves ciklus, a tzolkin pedig egy rejtett dimenziót, a spirituális, vagy szó szerint Földön túli világ szerkezetét ismerteti. Ez a két naptár pontosan 52 évenként „ért össze”, amikor is a maják felvonultak a hegyekbe imádkozni és áldozni, mert attól tartottak, hogy eljön a világvége, és nem voltak biztosak benne, hogy másnap is felkel majd a nap.
A Hosszú Számítás
A majákat kifejezetten érdekelte a múlt, kutatásaik, méréseik több százmillió ! évre nyúltak vissza. A hosszabb időszakokra a húszas számrendszerük szerint dolgozták ki a mértékegységeket. Egy 360-napos év tun 18 húsznapos hónapból vinál áll. Húsz tun egy katun, 20 katun pedig egy baktun, azaz 400 év. 13 baktun ad ki egy Nagy Ciklust, vagy nagy kört, ami körülbelül 5125 évnek felel meg. Hogy milyen fogalmakban gondolkodtak a maják, azt jól mutatja, hogy további mértékegységeket is ismertek, ám ebben a rendszerben nem használták: egy analtun például 64 millió évet jelöl.
Mi van a világ vége után?
Miután a maja kalendáriumot összhangba hozták a Gergely-naptárral, az elfogadott szisztéma szerint a mostani Nagy Ciklus kezdete i.e. 3114 augusztus 11-re esik, a vége pedig 2012 december 22-re. A legtöbben úgy vélik, ekkor vége szakad az emberiség mostani földi létezésének, és egy hatalmas katasztrófa teljesen kiirtja a mostani civilizációt – beleértve az emberek kilencven százalékát.
Ugyanakkor Philip Plait csillagász szerint a maja naptárnak egyáltalán nincs vége 2012-ben. A rendszer úgy működik, mint az autó kilométer-számlálója: ha egy szám elérte a végét, átfordul, és fordítja magával az eggyel nagyobb helyiértékűt tehát ami tőle balra van . És ha figyelembe vesszük, hogy a maja naptár hét nagy korszakra van osztva, amiből éppen az ötödikben vagyunk, látjuk, hogy még kettő hátra van.
Lehet, hogy komoly környezeti katasztrófák sújtják majd az emberiséget a következő években. Még az is lehet, hogy valóban rengeteg ember meghal az ötödik ciklus végén. De a maják szerint – és a világot elnézve a szükség szerint is – a következő korszak nagy szellemi váltást hoz. Az emberiség felismeri a spiritualitás erejét, kilép a materializmusból, és megérti végre, hogy az idő nem lineáris, hanem ciklikus, és a fizikai univerzum része, nem a szellemié.
